Mossunk fogat – de hogyan?

(Írta: Hrtyanné dr.Patonai Gabriella)

Azt már tudjuk, mi játszik szerepet a fogszuvasodás kialakulásában. Azt is, hogyan válasszunk fogkefét, mire jó a fogkrém, miért kell a fogközöket tisztítani, és szó volt már a kicsik fogápolásáról is. Most kicsit beszéljünk a technikáról!

Minél több kis vagy nagy pácienssel találkozom, egyre inkább rájövök, hogy vannak a fogászati berkekben olyan maguktól értetődő dolgok, mint például hogy a 6 éves lurkóknak hátul maradó fogacska nő, vagy hogy tisztítjuk mindennap a fogközöket, miközben ezek a dolgok csak nekünk természetesek. Meg sem fordul sokszor sem a fogorvos, sem a dentálhigiénikus, sem az asszisztens fejében, hogy az adott információ esetleg a páciensnek új. Mondok egy példát. Ma volt egy gyerkőc nálam, akinek a maradó fogacskája szuvas volt, a bal oldalon ugyanez a maradó tömve volt. Mikor az édesanyjának mondtam, hogy ez maradó, és be kell tömni, meglepődött. Ugyanakkor egy maradó fog már tömve volt, így rákérdeztem: akkor, amikor az készült, nem mondták? Nem. És ezentúl hátul jobban mossák majd.Sokszor ennyin múlik. A tömés tökéletes volt, a másik oldalt is betömtem, és végig mutattam, hol és hogyan dolgozom, miből mi lett. Mégsem mondom azt, hogy az előző tömést készítő kolléga hibázott, hiszen meg sem fordult szerintem a fejében, hogy a szülő azt hiszi, ez tejfog. Igazából valahol sokkal korábban kellene eljuttatni az ilyen információkat a szülőkhöz, de hogy miként, ezen nap mint nap agyalok. Rendelések után garantáltan mindig.

Olyan ez, mint amikor a konyhabútorunk készült (az egy külön írást megérdemelne…). Elmondtam, milyen igényeink vannak (nagycsalád, mindennap főzök, sütök – kenyeret biztosan): egyszóval nyúzzuk. Kaptunk fapultot (aki ismeri, az már itt érteni fogja). Hosszú folyamat volt a készítés (hónapok…), teltek a hetek, egy nap sütöttem palacsintát. Olajos lett a pult. Siettem az oviba a nagyért, nem tudtam egyből letörölni. Pár óra múlva, amikor odaértem, nem jött le, beivódott. Amikor a végén újra csiszolták és kenték, azt mondták, a fa ilyen, vigyázni kell rá, még le is toltak. Hiszen tudom.Hát nem tudom. Honnan kellett volna tudnom? Tudom, hogyab tömjek be jól egy fogacskát, hogy kezeljek nehezebb embereket, hogy süssek kenyeret, hogyan vezessek autót… De vajon ezt honnan kellett volna tudnom? (Mondjuk, amilyen kritériumokat mondtunk, utólag azt sem értem, miért ezt gondolták jónak, de most legalább az biztosan látszik, hogy nem dísznek van, és úgyis a funkció a lényeg).
Ahogy én nem tudtam, milyen a fapult, ugyanúgy nem tud a páciens vagy a szülő olyan dolgokat, amik számomra olyan természetesek,vmint a bútorosnak az, hogy szennyeződés után a fapultot azonnal (sőt, előtte…) le kell törölni.
Úgyhogy fontosnak tartottam egyrészt az imént leírni, miért fontos ez (hátha más kolléga is olvassa), másrészt pár egyszerű fogmosási tanáccsal ellátni a fogmosás mellett elkötelezett olvasókat.

A legfontosabb: sorrend

Legyen egy sorrendünk! Azt hisszük, nem fontos, de rendszerint látom, hogy bizonyos régiók kimaradnak adott betegnél. Mindig. Legyen egy bal hátsótól jobb hátsóig fent, majd lent. Vagy bármi más, de egy fog se maradjon ki. Ugyanígy fogköztisztítás során is sorban haladjunk. Hátsó fogakat se hagyjuk ki (viccesen mindig negatív diszkriminációnak hívom, és igenis lehetnek az utolsókból elsők, gondoljunk a legutolsó fogakra is)!

Felszínek

Jellemzően mindenki nagyon megmossa a rágófelszínt (ahol rágunk, kis árkok vannak, erre látunk rá, ha kinyitjuk a szánkat). Itt különösen fontos kihangsúlyozni, hogy felül is meg kell mosni a rágófelszínt.A külső, orca felőli rész is eléggé alap, viszont már az ajak felé nem. Legyen a rágófelszín után ez az oldalsó a követhető, mind az orca felé, mind az ajkak felé.És ezután jöjjön belül, a nyelv felé. Ezt sokan kihagyják, pedig kevesebb fogkő képződne belül és a hátsó fogak nyelv felőli szuvasodását is el tudnánk kerülni. Ha a lelkesedés tovább tart, a végén a nyelvünket is mossuk meg.

Fognyak és íny

Ha a fenti sorrend megvan, és begyakoroljuk, oda kell figyelnünk arra is, hogy az adott fogat ne felületesen mossuk meg. Rendszeresen látom, hogy a fognyak (az íny és a fog találkozásához közel található, a fog része) nincs megtisztítva. Ez megágya az ínygyulladásnak, a fogkőképződésnek és később a fogágybetegségnek is. Javaslom, hogy külön figyeljünk erre a területre oda, ne hagyjuk ki, inkább az íny felől körkörösen mossuk.

Idő

Szánjunk rá minimum 3 percet. Ne csapjuk össze. Ha ezen egy jóízű fogkrém segít, vegyük meg, ha a telefonon az ébresztő beállítása a végén a Rocky számával, hát legyen az. Mindegy, de szánjuk magunkra és a fogainkra azt a kis időt!

Mozdulatok

A belülről söprő, kívül apró körmozdulatokkal nem lőhetünk mellé. Elektromos fogkefe esetén adott a tisztítási „mozdulatait”, de kézi fogkefe esetén a sok kis mozdulat, a kis körök jó hatásfokkal távolítják el a lepedéket.

Erő

Ne túl erősen. Elektromos fogkefe esetén már szó esett róla, hogy csak olyannal mossunk, ami jelzi, ha erősen nyomjuk rá a szerkezetet. Kézi esetén mi magunk érezzük, érdemes egy fogkőleszedés utáni állapotot „megjegyezni”, és ezt a tisztaságot keresni fogmosás során. Ehhez se nem túl erősen, se nem túl gyengén ne mossuk – a túl erős fognyaki érzékenységet és ínyvisszahúzódást okozhat, a túl gyenge pedig kevés a tiszta felszínhez.
Jellemzően, ha vérzik az íny, a páciensek nem merik az adott területet mosni vagy elég erősen mosni – pedig ilyenkor kellene csak igazán. Nem szabad megijedni, mosni kell, hiszen az ínygyulladást a lepedék okozza, amit ha nem távolítunk el, a gyulladás csak fokozódik. Ilyenkor, ha nem adjuk fel, és mossuk rendesen, pár napon belül rendeződik a gyulladás – ha pedig nem, még mindig tudunk kérdezni a rendelőben, hogyan tovább.

Összefoglalva, ha kitalálunk egy saját sorrendet, és az adott fog minden felszínét megmossuk alaposan, ráadásul odafigyelünk rá, hogy a megfelelő mozdulattal nem túl erősen, de nem is túl gyengén mossuk a fogainkat, egy lépéssel előrébb kerülünk az egészséges száj felé.
Minden további kérdés esetén pedig bátran keressük fel a fogorvosi rendelőt, és merjünk kérdezni – nincs rossz kérdés, csak sok érdekes és hasznos válasz. A végén pedig olyan lesz, mint a biciklizés: egyszer megtanuljuk, és sosem felejtjük el!